Áldom a sorsot hogy hozzád kerültem végül :) 2020.Decemberében / lelkileg nehéz időszakon mentem keresztül/elsőre sikeres forgalmi vizsgát tettem ,s ezt nagyon köszönöm Neked.Azóta ha látok egy piros Ignist,te vagy az emlékezetembe :) Köszönöm!Ilcsi

Az első találkozástól ugyan úgy tartottunk, Bár a kis Ignist egyből közös hanggal hajtottunk. A jobb lábammal sose bántam jól, belátom, Hogy magához kerültem az Istent két kézzel megáldom. Nem volt egy rossz hangulatú óra, amit ketten levezettünk, Már meg se számolom a kis japánnal hány liter gázolajat megetettünk. Voltak anyázások, lefulladások és kisebb bakik, Egy újpesti gyerek, aki a lakott területre 80-nal beszakít. Emlékszem az első parkolásra a kormányt vén trottyként tekertem, Meg a legkisebb ívű kanyart kettesben 35-tel bevettem. Egy rossz önindító, és egy vicces betolás, Már megint csak nyomom a gázpedált, ez tényleg befosás. Folyton kapom, hogy lassabban, de húz a vérem, Bohó sebesség mániás vagyok, nézze el kérem. Ezzel a kis verssel szeretném megköszönni minden egyes percet, Maga a példa arra, hogy a türelem is nyerhet. Minden tiszteletem az öné ezt ki merem jelenteni, Ezeket az órákat soha nem fogom elfelejteni.